ma meggyékázta az egyik fogamat a fogorvos. majd összepisiltem magam a félelemtől. azt mondta, ne féljek, ennek normál esetben nem kell fájnia. ezen a ponton csináltam vele egy villáminterjút a nem normál esetekről. ezek azon esetek, amikor gyulladás van, vér jön a csatornából stb. ekkor megnyitotta a fogamat, majd azt mondta: "egy kicsit vérzik... húú, de vérzik... hát igen, egy kis gyulladás." ekkor kértem még egy kis injekciót. a továbbiakban minden úgy zajlott, mint normál esetekben. :o) most benn van az ideiglenes, amire ráharapni még véletlenül se... de olyan ingerlően puha! megőrülök, ha nem haraphatok rá egy isteneset! egyébként már régóta nem fér a fejembe, hogy az evolúció miért nem tudta követni, hogy mi már étrendet váltottunk, nem nyers mammutcombon vagy terméseken élünk csak. igenis, hogy feltalálták a táblás csokoládét, a karamellt, a bon-bont! könyörgöm!
kis vigasz a nagy vigasztalanságban, hogy egy és negyed órán keresztül szinte egyáltalán nem gondoltam a szakdolgozat-mizériára.
amúgy a hikben ülök. |
